További részletek
Részletek a könyvből
"Apám akarta, hogy a snooker legyen a karrierem. Már nagyon korán elültette bennem ezt az eltökéltséget. Mindig igyekezett a helyes útra terelni. Már akkor sikeres sportembert akart formálni belőlem. Apám okos ember, tudta, mit akar a fejembe plántálni. Sok gyerek, akivel felnőttem, mamakedvence volt: „Az én fiam így meg úgy”. Apám sose dicsért. Sose mondta, hogy ügyes vagyok, hogy jól csináltam. Még amikor úgy is éreztem, akkor is kritizált. De zavart, és valószínűleg segített abban, hogy perspektívából szemléljem a dolgokat: „Nyertél egy trófeát, ez már a múlt, felejtsd el, nyerd meg a következőt.” Egy sportolónál pozitív az ilyen gondolkodás. Erre álltam rá. Sosem volt szabad azt gondolnom, „Igen, junior brit bajnok vagyok”, és ülni a babérjaimon. Ezt már nagyon korán kiverték belőlem.""Addikció lett, de az eddigi legjobb addikcióm. Folyamatos elszállás, amit állandóan megismételhetsz. Nem kocogásról beszélek, futásról. A kocogás nehéz, de a futás könnyű. Mint fogat mosni. Ha látsz futókat 10 kilométert 27 percen belül futni, az nem nehéz; sokkal nehezebb annak, aki 54 perc alatt futja le, mert ő minden izmát beveti. A kocogás gyötrelmes; használod a vállad, a csípőd, alig bírod magad elé tolni a térdedet. Futás közben minden gördül. Ha elkapod a ritmust, olyan, akár a tánc. A tested nem mozog, a fejed sem mozog, a vállad sem forog. A csípőd meg se érzi, a lábad sokkal tovább van a föld felett. Lámpaoszlopok mellett húzol el, és arra gondolsz, jó gyorsan megyek. Hallgatod a lélegzeted, a szívedet és a lépteidet, talán pár madarat. Gyönyörű."
Vélemények
Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Írja meg véleményét!
